Most már nyugodtan nevezhetjük hagyománynak, hogy március elején Debrecen egy hétre a kortárs magyar dráma fővárosává lép elő. A Csokonai Színház évek óta egyik legfontosabb küldetésének tekinti, hogy a magyar klasszikus szerzők mellett minél nagyobb teret adjon a mai magyar drámaírók új, friss alkotásainak, és a folyamatosan változó valóság legaktuálisabb lenyomatait egybegyűjtve a nézőknek megmutathassa: itt tartunk most, így látjuk magunkat és világunkat.

Negyedik alkalommal ad otthont a Csokonai Színház a DESZKA Fesztiválnak, a kortárs magyar drámákból készült előadások seregszemléjének. A 2009-es év bemutatói közül Szakonyi Károly, Garaczi László és Brestyánszky B. Rozália válogatták a fesztiválelőadásokat. A szakmai programot a Drámaírói Kerekasztal három képviselője (Kiss Csaba, Németh Ákos, Tasnádi Csaba) és a Csokonai Művészeti Műhely állították össze.
A teljes program itt olvasható.   
Forrás: www.csokonaiszinhaz.hu

A Fiatal Írók Szövetsége és az RS9 Színház az ASUS Magyarország és a CD Galaxis támogatásával meghirdetett drámaírói pályázatának beadási határidejét meghosszabbították 2009 november 30-ig. A pályázat lehetőséget kíván biztosítani kortárs fiatal magyar drámaírók számára a bemutatkozásra és új drámai munkák színpadra kerülésében. Kifejezetten színpadi gondolkodást és újszerű megvalósítás lehetőségét magukban rejtő pályaművek benyújtására ösztökélnek, melyek tekintettel vannak a színpadi előadásra. A pályázatra olyan, 18 és 35 év közötti alkotók jelentkezhetnek, akik bemutatott darabbal még nem rendelkeznek.

A 6. Kortárs Drámafesztivál egyik legnagyobb tetszést arató kezdeményezése, Az iskola írója – Az író iskolája színházi nevelési program nem vállalt keveset: kortárs drámák olvasására és azokról való gondolkodásra vette rá tizennyolc budapesti középiskola diákjait. S nem csupán Mohamed lépett a hegy felé, de nagy zajjal-robajjal a hegy is mozdulni látszik: az idén még több iskola még több tanulója jelezte, hogy részt venne a projektben. Az iskolák és az írók részéről egyaránt megnövekedett igényekre tekintettel a fesztivál kínálata is bővült: az OSZMI és a KDF közös szerevezésében a tavalyi évtől már a program háromféle változata közül választhatnak az érdeklődők.

Az idén nyolcadik alkalommal rendezik meg Budapesten a Kortárs Drámafesztivált, 2009. november 20. és 28. között. A 2009. évi Kortárs Drámafesztivál Budapest programja nemzetközi, magyar, felolvasószínházi és kísérő programblokkra tagolódik, emellett fesztiválklub is színes, határátlépő eseményekkel várja az érdeklődőket. Fellép a fesztiválon az olasz Compagnia Pippo Delbono és az észt No99 társulat, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a bukaresti dramAcum 20/20 című közös előadása. Magyar programban szerepelnek Tasnádi István: Fédra Fitness, Kárpáti Péter: Szörprájzparti, Háy János: A Gézagyerek című előadások, Maladype Színház két produkciója, a Balázs Zoltán rendezte Tojáséj és a Zsótér Sándor rendezte Lorenzaccio; a Gergye Krisztián által jegyzett Találkozás; Pintér Béla és Társulata Párhuzamos óra című előadása.

A Magyar Dráma Napja immár bevonult jeles ünnepeink sorába, idén minden színházban megemlékeztek erről. Ezen a napon tartották meg a Drámaíró Versenyt a Tivoli Színházban, átadták a Szép Ernő Jutalmat és több rangos elismerést az OSZMI-ban, a Duna Televízió pedig ünnepi műsorfolyammal köszöntötte a Magyar Dráma Napját.
A Drámaírói Kerekasztal tagjai közül Békés Pál drámaírói munkásságáért Szép Ernő Jutalomban részesült, Zalán Tibor és Sultz Sándor egy-egy darabja szerepelt a legjobb öt magyar dráma között.

A magyar nyelvű felsőoktatás történetében először indult nappali tagozatos drámaíró-képzés a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetemen. A Kiss Csaba rendező, drámaíró és Hatházi András színész, drámaíró által vezetett két éves mesterszakra egyetemi diplomával rendelkező fiatalok jelentkezhettek. A júliusban megtartott felvételi után még maradt 4 (költségtérítéses) hely, ezekre szeptember végén tartják a pótfelvételit.
Beiratkozás: 2009. szeptember 14-18.
Felvételi: 2009. szeptember 21-23.

Kedves kollégák!

Az idei debreceni deszkafesztiválra a hatalmas (100 fölötti) kortárs magyar bemutató közül a DESZKA tagok idén szeptember elseje és december 20. között magyar nyelven előadásra kerülő műveit nézik meg a fesztivál előválogatói: Egressy Zoltán, Horváth Péter és Szilágyi Andor. Az általuk javasolt előadások közül előreláthatólag mintegy tizenöt produkciót lát majd vendégül a Debreceni Csokonai Színház.  Az egyesület tagjainak a megjelölt időben színpadon látható darabjai mellett még Fejes Endre: Mocorgó, Tolnai Ottó: Könyökkanyar, és Dunai Ferenc: Van Gogh szerelme c. darabját tekintik meg az előválogatók, az alkotók életműve iránti tisztelettől vezetve. A megtekintett darabokat a válogatók szubjektív értékítéletük szerinti sorrendbe állítják. E (végleges lezárásakor nyilvánosságra kerülő) „lista” alapján kerülnek meghívásra a kiválasztott produkciók.
Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét. Mindannyiatoknak jó munkát, sikeres szezont kívánunk.

Baráti üdvözlettel:
Egressy Zoltán                    Horváth Péter                Szilágyi Andor

Kelt Budapesten, 2008-09-05

Május 22-én a pozsonyi Divadlo West-ben mutatják be Lubo Roman rendezésében Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumplit című darabját. 2007 októberében Csehországban volt Egressy második legtöbbet játszott darabjának 17. bemutatója és az ősbemutató helyszínén, a Budapesti Kamaraszínházban ma is műsoron tartják, túl vannak a 225. előadáson.

2008. március 20-án volt a magyarországi ősbemutatója a Vígszínházban Esterházy Péter új darabjának a Pesti Színházban Szikora János rendezésében. A díszlet Horesnyi Balázs munkája és a jelmezeket a nemzetközi hírű divattervező, Zoób Kati tervezte. A Rubens és a nemeuklideszi asszonyok című színjátékot a Vígszínház a Magyar Televízióval együttműködve állítja színre, a színházi bemutatót követően az MTV is műsorára tűzi az előadás televíziós változatát.

Visky András: Júlia című tévéfilmjét sugározza a Duna TV hétfőn, március 17-én este 21.05-kor. A film rendezői Surányi Z. András és Sívó Júlia, operatőr: Surányi Z. András. A címszerepben a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésznője, Kali Andrea látható.

A Móricz Zsigmond Színház március 7-én mutatta be Egressy Zoltán: Fafeye, a tenger ész című zenés játékát. A kicsiknek s a nagyoknak egyaránt szóló história a jólelkű, ám némileg bugyuta, sóskakedvelő hős kalandjairól szól, aki hajótörést szenved. Elvetődik egy kisvárosba, ahol a borzasztó, de rettenetesen ostoba Buttander uralkodik. A harc a szépséges Paradicsom kezéért folyik: Fafeye persze végül elnyeri a szerelmet, s megszabadítja a gonosztól a városka lakóit is.

Gyegyószentmiklóson a Figura Stúdió mutatta be Thuróczy Katalin: Szandrosz című tragédiáját, Sorin Militaru rendezésében. Thuróczy Katalin tragédiája újraértelmezi a trójai háború történetét, a gyűlölet antik drámájának feldolgozásában azonban nincsenek győztesek és legyőzöttek, mindkét fél a teljes megsemmisülés felé halad. Az előadás alapötlete az együttélés gondolata, azaz az elzárkózás, az elszigetelődés romboló hatása, valamint a háború kegyetlensége és embertelensége. A történet újraértelmezi a múlt fantomjait, az antik drámák népszerű hőseit, akik normális életet próbálnak élni egy óvóhelyen, ahová az ellenség elől menekültek

Kolozsvár, Rockford, majd Sepsiszentgyörgy után Visky András Júlia című darabja a Jászvárosi (Iaşi) Nemzeti Színházban is bemutatásra került román nyelven. Az előadás a Jászvárosi Nemzeti Színház, a Jászvárosi George Enescu Művészeti Egyetem és a Rock 4 Generation közös produkciója. Júlia szerepét Ioana Lefter játssza, az előadást Ioana Petcu rendezte.

Egy szerelmi háromszög csehovi természetrajza jelenik meg a Vidám Színpadon a február 16-i bemutatón. A szerelmes hal című egyfelvonásos egymásba kapaszkodó és egymást eltaszító hőseit Györgyi Anna, Bán János és Mihályfi Balázs kelti életre – szünet nélkül, mintegy száz percben. Színpadra fogalmazója és rendezője pedig az a Kiss Csaba, aki a szintén Csehov írásaiból összeállított De mi lett a nővel? című rendezésével korábban meghódította a szakmát és a közönséget egyaránt.
A Kiss Csabával készült interjú itt olvasható.

2008. február 18-án játsszák 250. alkalommal Egressy Zoltán: Portugál című előadását a Katona József Színházban Budapesten, a Budapesti Kamaraszínház Tivoli termében pedig  február 21-én  a Sóska, sültkrumpli 225. előadását ünneplik.
 

December 16-án  volt az ősbemutatója Spiró György Árpádház című művének a Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdiójában. A  „vérzékeny és naiv krónikát” Almási-Tóth András vitte színpadra. Spiró György eddig be nem mutatott műve a magyar történelem tényeiből kiindulva meghökkentő, felkavaró és néha brutális képet fest a hatalom természetéről, a paranoiáról, a szeretethiány miatt meghasonlott személyiségekről.

December 7-én, pénteken adták át a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Füst Milán Jutalmat. Az elismerést idén András Sándornak és Forgách Andrásnak ítélte oda a kuratórium. Az elismerést az író munkásságának szellemében született művek alkotóinak ítéli oda a kuratórium; a prózai testület elnöke Sándor Iván, tagjai Földényi F. László és Budai Katalin.

A díjról itt olvashatnak.
Forrás: www.kultura.hu   

„A drámaíró ufó az írók között” címmel jelent meg interjú Tasnádi Istvánnal az Oktatási és Kulturális Minisztérium által fenntartott www.kultúra.hu portálon. Szemere Katalin többek között arról faggatja a drámaírót, kinek fontos ma a dráma…
A cikket itt olvashatják.

Merlin Színházban kerül megrendezésre november 29-én 18 órától a Rivalda könyvbemutatója. Az est házigazdája Lévai Balázs, a beszélgetés résztvevői: Garaczi László, Kiss Csaba, Láng Zsolt, Térey János,  Spiró György és Zalán Tibor. Az est a kortárs magyar drámát hivatott ünnepelni ugyanakkor szó eshet a gondokról, vitatott kérdésekről.

A kolozsvári magyar színház a Hosszú péntek című produkcióval vett részt az Európai Színházi Unió Fesztiválján, amelyet október 23-december 31 között rendeznek meg Torinoban. A Tompa Gábor rendezte Hosszú péntek című előadást két alkalommal, szombaton, november 17-én este 20.45-től és vasárnap, 15.30-tól mutatták be a torinoi Cavallerizza Reale-ban.

Egressy Zoltán a kassai Thália Színház megrendelésére írta Angyalkövet című darabját, Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára. Árpádházi Szent Erzsébet az igazi nőiesség, a szeretet példaképe. Rövid élete folyamán hitvesi szeretetét, női odaadását mindenki számára szóló egyetemes szeretetté tudta tágítani hatalmas jótékonykodásával. Nemcsak férjével, gyermekeivel törődött, mindenkinek juttatott anyagi és erkölcsi segítséget, aki rászorult. Élete századok során számtalan művészt megihletett, festmények, zeneművek, irodalmi alkotások tisztelegnek emléke előtt. Az Angyalkövet ősbemutatója Kassán november 15-én volt Beke Sándor rendezésében.

Garaczi László Plazma című színművét november 6-án mutatták be Székesfeháron a Vörösmarty Színházban Valló Péter rendezésében. „A Plazma közel két éve íródik. Változik, alakul a dráma szövege. A szerző a Vörösmarty Színház számára, Valló Péter rendező kérésének megfelelően módosított, javított, beírt és kihúzott a megjelent, majd bemutatott játékból. Hiszen a dráma is csak plazma: változó anyag.” – írja Dobák Lívia, az előadás dramaturgja.

2007. november 19-én elhunyt Szabó Magda, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író. Szülővárosában, Debrecenben helyezik végső nyugalomra december 1-jén. Kilencven éves születésnapján, október 5-én országszerte ünnepelték, köszöntötték az írónőt. Ezen a napon mutatta be a Csokonai Színház A macskák szerdája című darabját, ugyanakkor Szatmárnémetiben a Harag György Társulat Az ajtó című előadása a szerző jelenlétében került bemutatásra. Az íróként, költőként, műfordítóként világszerte elismert író, drámaíróként is jelentőset alkotott.

A Kortárs Drámafesztivál  kísérőprogramjaként 2007. november 23.-december 3. között húsz budapesti középiskola lát vendégül egy kortárs drámaírót. Rendhagyó irodalomóra keretében ismerkednek meg az íróval és beszélgetnek egy kiválasztott darabjáról.

A Valahol Európában minden idők egyik legsikeresebb hazai musicalje. November 10-én Tasnádi Csaba rendezésében mutatta be a Móricz Zsigmond Színház. A II. világháború befejezésének 50. évfordulóján a Budapesti Operettszínházban volt az ősbemutatója, ekkor lett az egyik leghíresebb magyar filmből Dés László zenéjével a legnépszerűbb magyar musical. Radványi Géza világsikert aratott filmje alapján  Dés-Nemes-Böhm-Horváth-Korcsmáros alkotócsapat hozta létre a musicalt, amely azóta állandóan műsoron van a magyar színházakban.

2007. november 10-én, 17 órakor volt az ünnepélyes ősbemutatója a békéscsabai Jókai Színházban A kolozsvári bíró című zenés családi mesejátéknak, melynek szövegét Szente Béla írta, a zenéjét pedig Gulyás Levente szerezte. A Békéscsabán élő és alkotó szerzőpáros az ismert történetet meséli el Mátyás királyról és a kolozsvári bíróról, sok humorral, a reneszánsz kor zenéjét a mai hangzásokkal ötvöző, pergő ritmusú, kedves dalokkal.

Mikó Csaba Előjáték című darabját a Brémai Színház mutatja be december 6-án. Mikó Csaba 2003-ban írt drámája egy tetralógia (Apa, Előjáték, Testínség) középső darabja. A három szöveg stiláris és filozófia egysége, tematikai hasonlósága mégsem kapcsolja feltétlenül egymáshoz a drámákat, külön-külön lélegeznek: emlékeznek. Egy-egy család szétesett jelenét látjuk, ahogy a múlt emlékeivel terhelt életükben próbálnak rendet rakni. Persze ez a rend monomániáktól, elhazudásoktól, ki nem mondott bűnöktől roskad; ingatag. Az Előjáték ősbemutatója a Szkéné Színházban volt 2005-ben Szabó Attila rendezésében.

2007. november 23-december 3. között hatodik alkalommal kerül megrendezésre Budapesten a Kortárs Drámafesztivál.  Szilágyi Mária fesztiváligazgató által útjára indított rendezvény 1997-ben még Kortárs Magyar Drámafesztiválként debütált és kétévente április utolsó hetében tartották. A következő fesztivál már mai nevén, Kortárs Drámafesztiválként szerepelt 1999-ben és egyre több külföldi előadást és színházi szakembert hívtak meg.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház ért a gyermekek nyelvén. Ezt Dézsi Szilárd 2007. október 19-én délelőtt bemutatott újabb rendezése is igazolja. A Grimm testvérek meséi közül a talán legismertebbet, a Jancsi és Juliskát mutatták be, Zalán Tibor rádiójátéka alapján készült szövegkönyvvel. Bodnár Enikő kitűnő díszletei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az álom és a valóság egyaránt hitelesen tükröződjön a mesejátékban. A premieren az író is jelen volt.

Nagy sikerrel mutatta be 1961. január 8-án a magyar színháztörténetnek az első musicaljét a rövid életű budapesti Petőfi Színház, Szinetár Miklós rendezésében, Ránki György zenéjével és Vas István verseivel, Egy szerelem három éjszakája címmel. Legendává vált. Október 30-án a Budapesti Kamaraszínházban volt bemutatója.

2007. október 29-én mutatták be Csehországban Egressy Zoltán Sóska sültkrumpli című darabját az uherskéhradiště-i  Slovácké Színházban (Slovácke divadlo, Uherské Hradište). Egressy darabjai nagy népszerűségnek örvendenek Csehországban. a Portugál-nak több bemutatója volt már országszerte. Uherské Hradište-ban  ez a harmadik Egressy darab, amit játszanak: 2004-ben a Portugál-t, 2006 szeptemberében a Kék, kék, kék című darabját mutatták be itt.

2007. október 20-án mutatták be a Kolibri Pincében Jónás Tamás Lélekvesztő című drámáját. Jónás Tamás félhomályos putriban játszódó drámájában visszaköszönnek korábbi műveinek témái. A fiatal roma költő-író a gyerekeit vérfertőző kapcsolatra kényszerítő anya zsarnoksága alatt szenvedő családtagok egymáshoz fűződő viszonyait a szellemileg sérült kisebbik fiú gondolatvilágának visszatekintő aspektusából fejtegeti. A szürreális előadásban mesefigurákká átváltozó szereplők, illetve az antropomorf alakokban megjelenő Véletlen, Remény, Fekete- és Fehér Manó lírai párbeszédeiben sajátos magyarázat születik az érzelmi mozgatórugókra…

Horváth Péter: Blikk című darabjának ősbemutatóját tartották 2007. október 21-én a  Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdiójában. A Blikk –avagy  “Holnapi hírek két részben” – fiatal emberekről szól, valamennyien “megalázottak és megszomorítottak”. A szerző, Horváth Péter, szerint nem a sors, nem a társadalom, hanem önmaguk áldozatai. „Tök jó dumák” álcázzák ezt az elveszettséget. A kisvárosi diszkóban dübörgő zene szüneteiben próbálnak egymással kapcsolatot teremteni, jobbára sikertelenül és szívfájdítóan mulatságosan.

 „A cím, kérem tisztelettel, nem zsákbamacska. A mű tényleg egy nőről szól. Vagy sok nőről. Vagy egy férfiről. (Ahogy azt egy férfi elképzeli.) Szóval rólunk van írva. A testről. A test árulkodásairól. Kapcsolataink kusza egyszerűségéről.” Esterházy Péter különös novellafüzérének kilencvenhét fejezetben megtestesülő kilencvenhét nőjének most két nő ad alakot: a jelenleg Berlinben élő Gryllus Dorka és német kolléganője, Henriette Müller.

Kiss József  Az angyalok nem sírnak című,  az ’56-os ifjúságról írt drámája, az ország három színházában is műsoron van az ünnepi események alkalmából. A szerző rendezésében új bemutatója volt a műnek október 19-én a Szolnoki Szigligeti Színházban, a Turay Ida Színtársulat előadását, ami az ősbemutató volt,  Sopronban a Petőfi Színházban van műsoron és Budapesten az RS9 Stúdiószínházban október 26-én a Főnix Színházi Műhely játssza.

2007 október 19-én, pénteken este 7 órától Ruszuly Éva bemutatta Visky András Júlia című monodrámáját a Tamási Áron Színház Kamaratermében. A színésznő először 2005 nyarán játszotta a darabot, vizsgaelőadásként a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. A mostani változat Bocsárdi László rendező közreműködésével kerül színre.

Térey János, költő a Nibelung-lakópark és a Kazamaták után ismét drámát írt, de ezúttal vértelen, békés színművet, frivol és szatirikus korrajzot, keserű hangulatjelentést a kétezres évek közepének Budapestjéről. A darab ősbemutatójára 2007. október 21-én kerül sor a Radnóti Színházban Bagossy László rendezésében.

13. alkalommal szervezte meg 2007. okt. 6-12. között Temesváron a Mihai Eminescu Nemzeti Színház a román dráma fesztiválját. Az első találkozót 1980-ban tartották és 1987-ig két évente ez volt a kortárs román drámák előadásainak seregszemléje. Az új sorozat 1995-ben indult, azóta évente itt láthatók a legújabb román drámák legjobb romániai és külföldi bemutatói, egyre gazdagodó kísérő rendezvényekkel. A fesztivál versenyprogramjának válogatását második éve Cristina Modreanu kritikusra bízták, és hét tagú zsűri döntött a kiosztható díjakról.

Október 6-án volt a bemutatója a Stúdió K előadásában Gyarmati Kata Orrocskák című groteszkjének, melyet Kőrösi Zoltán azonos című regénye motívumainak felhasználásával írt, Czajlik József rendezésében. A történet a különleges képességgel megáldott Bárány Ádám bolyongását kíséri végig Budapest nőváros útvesztőjében.

Éppen száz évvel ezelőtt indult a Nagy Endre-kabaré, mely néhány év alatt tündökletes pályát futott be, és legendává lett. Útja a fergeteges marháskodástól a könyörtelen közéleti kritikáig ívelt, nemhiába nevezte Ady Endre a valódi magyar parlamentnek. A rendkívüli sikereket elért Nagy Endre neve a század első évtizedeiben összeforrt a kabaréval. Kárpáti Péter új drámája ezt a világot és e világ megteremtőjét idézi meg.

Ritkán esik meg kortárs darabokkal, hogy egy emlékezetes bemutató után ugyanabban a színházban újra elővegyék. Két évtizeddel az ősbemutató után tűzte műsorra a Vígszínház Kornis Mihály Körmagyar című darabját új szereposztásban, új rendezésben. Az 1989. január 21.-i vígszínházi ősbemutatót Horvai István rendezte. 2007. szeptember 29-én Hegedűs D. Géza rendezésében a Pesti Színházban mutatták be.

Október első hetében egymást érték a köszöntések, ünneplések Szabó Magda, Kossuth-díjas író 90. születésnapja alkalmából. Két színház tartott bemutatót az ünnepelt egy-egy művéből október 5-én, a születésnapon. A szülővárosban, Debrecenben, a Csokonai Színházban, Csokonai kollégiumból való kicsapatásának történetét, A macskák szerdáját mutatták be Árkosi Árpád rendezésében. Szatmárnémetiben, a világban legismertebb, Femina-díjjal elismert Az ajtó című regény, Bereményi Géza által színpadra írt és rendezett előadásával ünnepelték az írónőt.

2007. október 10-én, szerdán 15 órakor mutatta be a kecskeméti Katona József Színház Pozsgai Zsolt új mesejátékát, melynek címe Kecskeméti kiskondás. Az író izgalmas, érdekes, mindenki számára érthető történetet vetett papírra. Fellelhetőek benne a magyar népmesekincs motívumai, fordulatai, a mesélés sajátosságai, s ezekkel együtt új mese született. Egy disznócsalád meséli el, belekerülvén saját meséjébe, a kényes, nyafka, mindenkihez hideg királylány megregulázásának, az amolyan makrancos Katának a történetét.

Egy évtizede van műsoron Kiss Csaba Csehov novellák alapján írt férfimeséje, a De mi lett a nővel?. A győri Padlásszínházban 1997-ben tartott ősbemutató, Kiss Csaba rendezésében, kirobbanó sikert aratott (a veszprémi országos színházi találkozón 1998-ban díjat kapott a Legjobb dramaturgiai munkáért), ez az előadás még ma is műsoron van Budapesten a Thália Színház Új Stúdiójában. Az előadás számos helyen vendégszerepelt vidéken is, talán ezért lett inkább határon túl két új bemutatója: 2001-ben Szatmárnémetiben, 2005-ben Újvidéken. Egy hete Temesváron mutatták be a  “férfimesét”.

Van-e esélye egy vidéki előadásnak, hogy megkapja a Színikritikusok Díját? Vagy egy vidéki színésznek, rendezőnek, tervezőnek? Manapság egy kritikus egyáltalán nem, vagy nem nagyon jár(hat) vidékre előadást nézni, mert nem fizeti (nem tudja fizetni) a lap, ahova dolgozik. Így ha meg akar tudni valamit arról, hogy mi folyik Vecsésen túl, marad neki a Vidéki Színházak Találkozója és a POSZT. Oda viszont válogatnak. Illetve válogat: egy ember. Ami ugye azt jelenti, hogy számos jó vidéki (és persze nem vidéki) előadás kimarad a mustrából, így van ez évek óta, mindenki tudja. A képlet arra egyszerűsödött, hogy egy vidéki előadást csak akkor választhatják meg a kritikusok az év legjobb produkciójának, ha előzőleg valaki beválogatta a POSZT-ra. Tehát van egy egyszemélyes előzsűri. De még ez sem garancia semmire, hiszen a POSZT-ra sem jár le mindenki, Pécs is messze van. Innentől matematika: ha egy jó pesti előadást kétszer annyi kritikus látott, mint egy kiváló vidékit…

Valami elkezdődött a színházak körül. Egyre gyakrabban váltanak ki szenvedélyes vitát színházi előadások: feljelentik a rendezőt, a színház fenntartójánál panaszolják be a szerzőt. Nagy művek sajátja, hogy a forradalom előszelét hozzák és betiltják őket. Nyíregyházán még egy hónapja sincs, hogy bemutatták Vinnai András-Bodó Viktor: Fotel című előadását és tucatnyi írás jelent meg róla pro és kontra.

Egy különleges drámaíróverseny bejelentésére, a Teátrum díjak kiosztására és a jövőre aranyjubileumát ünneplő, 50. Szentendrei Nyár programsorozatának ismertetésére került sor a Magyar Dráma napján a Nemzeti Színházban. Eszenyi Enikő, Trill Zsolt és az Örkény Színház nyerte el a most alapított „Teátrum-díjat" a 2007-es Szentendrei Teátrum palettájára tűzött darabok és azok szereplői közül. A legjobb előadás Teátrum-díját az Örkény Színház kapta Tasnádi István: Finito (Magyar zombi) – verses komédia címen bemutatott darabjáért (rendező: Mácsai Pál). A kortárs magyar dráma idei sikere után, az ünnepi évadot is a meghirdetett drámapályázaton nyertes mű előadásával köszöntik 2008-ban Szentendrén.

Megjelent a Rivalda 2006 - 2007 - Hat mai magyar dráma című antológia. Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója, a Magyar Dráma Napja rendezvénysorozat keretében 2007.szeptember 21-én mutatta be az Új Színház Stúdiószínpadán a kortárs magyar drámaantológiát, amely Garaczi László, Kiss Csaba, Láng Zsolt, Papp András-Térey János, Spiró György, Zalán Tibor egy-egy darabját tartalmazza.

A Petőfi Irodalmi Múzeum idei, második nemzetközi fesztiválja a bűn és a bűnügy témakörét járta körül. A szeptember 19-23. között zajló Budapest Transzfer nemzetközi irodalmi fesztiválra készült egyfelvonásos „bűn-drámákat” a Katona József Színházban mutatták be, felolvasó színházi formában, szeptember 22-én és 23-án 20 órától.

A bűn-drámák:
Egressy Zoltán: Nyár utca – nem megy tovább
Háy János: Házasságon innen és túl
Péterfy Gergely: A Mercurius-tavak

2007. október 28-án mutatja be a Várnai Operaház a Kölyök című musicalt, amelynek zenéjét Nagy Tibor, szövegét Pozsgai Zsolt írta. A musical Chaplin A Kölyök című filmje alapján készült, több budapesti és vidéki színház műsorán szerepelt. Most bolgár fordításban a várnai operaházban kerül színre George Kaytzanov rendezésében, nagy kiállításban, nagyszámú tánckarral, énekkarral. A várnai bemutató és előadás-sorozat után a produkció vendégjáték-körútra indul Bulgáriában.
 

Hatodik alkalommal rendezték meg Nyíregyházán a „vidám művészetek találkozóját”, ez évtől Happy Art Fesztivál néven. Színházi programja a legjobb hazai teátrumok elmúlt évben bemutatott vígjátékaiból válogatja ki a legsikerültebbeket, amelyek kilenc díjért versenyeznek. A színházi versenyelőadások legsikeresebbje a Katona József Színházban nyolc éve futó Portugál, amely három díjat is kapott a zsűritől.

Pogány Judit, a magyar színház egyik legsokoldalúbb és leghitelesebb színésznője, Kaposvártól jelenlegi, Örkény Színházig tartó változatos és gazdag színészi pályája során megmutatkozott már anya-szerepben. Ahogyan azonban a Pinceszínházban bemutatásra kerülő önálló estjében alakítja az utolsó magyar halálra ítélt gyilkos édesanyját, az igazán megrázó.

Hamvai Kornél Pokol című darabját a Merlin Színház mutatta be 2007. május 30-án. Göttinger Pál, aki maga is frissen végzett rendező, kortársaival, fiatal színészekkel fogott hozzá Hamvai Kornél szövegének színreviteléhez.
A magányos, szűkös, csakis munkára – írásra – berendezett legénylakásba az egykori feleség érkezik váratlanul, hogy a találkozás alkalmával egész dinamikus csapdarendszerében mutatkozzék meg az a kárhozat, amellyé egy szerelem – de legalábbis vonzalom vagy csak egy együttélés – változni tud, s a két szereplő között, csaknem pokoli szükségszerűséggel, változott is. A dráma tétje ugyan csak egy hivatalosan kimondott válás volna: a nő mindenre hajlandó azért, hogy a férfi engedélyezze saját, külön életét.

Bereményi Géza: Az arany ára című drámáját mutatta be a Bárka Színház 2007. március 10-én, Bagó Bertalan rendezésében, Gáspár Sándor főszereplésével. Az annak idején nagy sikert aratott Eldorádó című film történetét írta színpadra Bereményi Géza. Az arany ára egészen más és mégis ugyanaz a történet, mint az Eldorádóé. Korunk családtörténete, amelybe minduntalan beleszól, belegyalogol a történelem. Jó tíz évet továbbmegy az időben, és ezt a tíz évet talán nem is Bereményi írta, hanem maga a történelem.

Augusztusban New York-ban szerepelt Visky András Juliet (Júlia) című darabja  a Nemzetközi Fringe Fesztivál (The New York International Fringe Festival) hivatalos programjában. A New York-i Nemzetközi Fringe Fesztivál Észak-Amerika legnagyobb összművészeti fesztiválja, több mint 200 társulat, illetve színház részvételével a világ minden tájáról. A rendezvénysorozat tizenhat napon át tartott, ez alatt az idő alatt mintegy 1300 előadást láthatott a közönség. A FringeNYC-t 1996-ban rendezték meg először az Edinburgh-i Fringe mintájára.

Az Avignon-i szinházi fesztiválon 2007. július 6-án került bemutatásra első ízben francia nyelven Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című darabja. A darabot a szerző rendezte, a probák májusban kezdődtek. Húsz eloadást tartottak egymást követő napokon a fesztiválvárosban, majd augusztustól a genfi Orangerie Theater műsorán szerepel a mű, oktobertől pedig franciaországi turnéra indul.

Négy díjat kapott a Tasnádi István: Finito (A magyar zombi) című darabjának Örkény Színház által Mácsai Pál rendezésében bemutatott előadása a VII. Pécsi Országos Színházi Találkozón.
A szakmai zsűritől a következő díjakat kapták:
A LEGJOBB ELŐADÁS: Tasnádi István: Finito
LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ: Für Anikó
LEGJOBB FÉRFI EPIZÓDSZEREPLŐ: Debreczeny Csaba
LEGJOBB JELMEZ: Izsák Lili

1782-ben adták ki Pierre Choderlos de Laclos levélregényét, a Veszedelmes viszonyokat, amely Merteuil márkiné és Valmont vikomt csábítási vetélkedése mellett korrajzot is ad a 18. század végének francia arisztokráciájáról. Kiss Csaba a híres 18. századi levélregényéből –amely a 19. században tiltott olvasmány volt, mert túlzottan erotikusnak találták, mára már a klasszikusok között tartják számon–, a 21. századi lelkek ironikus drámáját írta és rendezte az Új Színház Stúdiószínpada számára.

Kiss Csaba: Kun László című történelmi színművének 2007. február 16-án volt az ősbemutatója a debreceni Csokonai Színházban. Az előadás, melyet maga a szerző állított színpadra, az egyik legellentmondásosabb középkori királyunk életének főbb epizódjait jeleníti meg.

Békéscsabán a Jókai Színház rendszeresen évi két mesejátékot mutat be Az elmúlt évtizedekben Békés Pál több mesejátékát műsorra tűzték, az Egy kis térzene Békéscsabán 2007 márciusában Fekete Péter rendezésében került színre.

Az elmúlt évben több kortárs magyar szerző drámakötete jelent meg Kolozsváron, annak biztos jeleként, hogy drámaírói életművek vannak kibontakozóban. A költőként is számon tartott színész Hatházi András drámáinak első gyűjteménye a Polis Könykiadónál jelent meg, a Koinónia Könykiadó pedig Visky András számtalan bemutatót megért, több nyelvre lefordított drámáit és az ismert prózaíró, Láng Zsolt színpadi játékait adta közre.

A határon túli magyar drámaírók november 17-ig pályázhatnak a Székely János Ösztöndíjra. Az ösztöndíj célja, hogy a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak támogatást nyújtson a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremtsen a magas színvonalú alkotótevékenységhez.

Augusztus 17-én mutatták be Pécsváradon Pozsgai Zsolt: Szeretlek, fény (Béla herceg) című történelmi játékát. A nagy hagyományokat őrző Szent István Napok idei utolsó színházi előadása nagy sikert aratott a hangulatos várkertben.

(Szűcs Dóra írása)